„Miután az Átman, a bennünk rejlő valóság tudatára ébredtünk – akár csak homályosan is – a világ nagyon eltérőnek látszik. Ez már nem az igazságszolgáltatási bíróság, hanem egyfajta edzőterem. Jó és gonosz, fájdalom és öröm még mindig léteznek, de inkább hasonlítanak a kötelekre és a tornaszer lóra és korlátra, amelyek erősíthetik testünket. A Mája már nem a fájdalom és az öröm végtelenségig forgó kereke, hanem egy létra, mely megmászható a Valóság tudatosságáig.”
Ádi Sankarácsárja: A megkülönböztetés ékszere (Vivékacsundámani)
